2010. július 31., szombat

Tegnap

A férjem megforrasztotta a búrát, de csiszolni és festeni kell, úgyhogy a csipkének még várnia kell.

Tegnap találkoztam Reni nevű "sorstárssal", aki szintén a fejébe vette, hogy megtanulja a hajócska csipkét. E-mail-ben keresett meg és Szolnokon beszéltünk meg egy randit. A ruhánkról azonosítottuk be egymást, meghívott egy kávéra és villámgyorsan ismerkedtünk. Kiültünk a Hild térre egy padra, előkerült a fonal és dolgoztunk. Ő fényképezett és gyakorolt én pedig csináltam néhány gyűrűt és ívet, amit elvihetett nézegetni. De jó lett volna annak idején, ha én is találok valakit a közelemben aki megmutatott volna néhány trükköt! Más azért ha az ember a kezébe foghatja a csipkét és közben érzi, hogy valóságos és tényleg meg lehet csinálni, nem csak a blogok képein megnézni:) Nagyon gyorsan telt az idő és egyszercsak feltámadt a szél. Összekaptuk magunkat és elindultunk ki-ki a saját buszához.
Kedves Reni! Ezúton is köszönöm a kedves ajándékot, a kellemes időtöltést - a rémes hetem után. Szeretnélek bíztatni a blogolással kapcsolatban. Szánd rá magad, ígérem, ha tudatod velem az elkészültét én leszek az első rendszeres olvasód:) A csipkézéshez kitartás! Fog az menni! Üdvözöllek:

2 megjegyzés:

BSOTF írta...

Your heart is very lovely. The leg it's on is a nice looking leg too. So they both go great together also!

Frivolina írta...

Thank you so much:) I saw your blog, and it's very nice! Happy tatting! :D

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Blogtalálkozó

Témába vág:)

Régebbi érdekességek.

Blogtali2011