2011. február 11., péntek

Emlékül

Két hete elvesztettük az egyik legtiszteltebb, legszeretettebb embert a családunkban, apósomat. Már terveztem, hogy ebből a készletből fogunk inni a szülinapomon, és a névnapjára is kinéztem az ajándékot. Sajnos a közös pálinkázásról és sok minden másról is le kell mondanunk, mert ő már nem lehet velünk. Ez a beteg szív, eddig bírta. Nagyon hiányzik és soha el nem múló szeretettel emlegetjük a nevét. Az ő tiszteletére iszunk ezentúl ezekből a gyönyörű poharakból, amiket ő már nem láthat.
Ma kaptam meg postán ezt a különleges készletet, amit egyéni kéréseim alapján Borbás Irma készített. Érdemes volt várni ezekre a szépségekre, mert ebben a szomorú időszakban képes volt felvidítani, bár most még minden mosolyunk könnyes és az öröm is árnyékos, de mégis hálás szívvel köszönöm Irmának a munkáját és azt, hogy minden alkalommal ha használjuk ezeket a poharakat, tatira emlékezhetünk vele.




7 megjegyzés:

Álomjáró-Bozsomati írta...

Nagyon nehéz percek ezek....Kívánom, hogy szívetekben enyhüljön a fájdalom.
Ez a készlet gyönyörű%

Mariangela írta...

Lavoro molto bello

norono írta...

Kedves Kata!
Borzasztóan sajnálom! Annyira gyűlöletes tud lenni néha az idő, amikor elszakítja tőlünk a szeretteinket!
De segíteni is fog, mert csak az idő telte tud segíteni a gyászban.
Sokat gondolok rátok!
Nóri

Unknown írta...

Una bella artesania, es una joya en verdad

Frivolina írta...

Köszönöm, thanks, gracias:)

Kicsit zavarban vagyok, nem tudom a külföldi olvasók mennyire értik a bejegyzés apropóját.

Cheeks írta...

ELveszteni valakit, akit nagyon szerettünk... nehéz. az idő segít majd elfogadni....
Ez a szett pedig gyönyörű :)

Frivolina írta...

köszönöm Réka! az együttérzésetek nagyon sokat segít:)pedig nem is igazán szoktam magamról írni.

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Blogtalálkozó

Témába vág:)

Régebbi érdekességek.

Blogtali2011