Újévi ajándék

Picike unokaöcsém szülinapi ajándéka, egy foltvarrott takaró. Kicsit elkéstem vele. December 27-én kellett volna átadni a 2. szülinapjára, de nem lettem kész vele. Régóta varrom és megfogadtam, csak akkor ülök vele a géphez, ha képes vagyok csupa pozitív energiával dolgozni rajta. Ehhez idő kellett. A tesóm szerencsére megértette miért volt a késedelem, és ma végre, január 1-én, át tudtam adni. Sok szeretettel, Marcinak :)

A lányomat kértem meg, készítsen egy fotót rólam a kész takaróval.

Gyorsan bontsuk ki :)

 

Húúúdenagy... :D

Személyes bejegyzés

Én is ragaszkodom tárgyakhoz, egy kényelmes cipőhöz, olyasmikhez amihez jó emlék köt.

2014-ben varrtam ezt a kék szatyrot magamnak. A forma prototípus volt, magamon teszteltem, hogy milyen pakolni, viselni és ez volt az első darab amire a saját címkémet varrtam. Sokáig ragaszkodtam hozzá, de mostanra a rendszeres használattól, mosástól teljesen elkopott. Eljött az idő, hogy lecseréljem. Fehér alapon szürke pöttyös külső, piros mintás belső, piros paszpól.

Összehasonlítás és egy fotó az okról, miért kellett egy új tatyó.

Búcsúkép, sokfelé utazott velem, nyaralásokra, kirándulásokra és minden nap a munkába.

Szitakötők nekem :)

Belül két zseb van, kulcsnak, telefonnak.

Szitakötő minta:)

Munkahelyi ajándék

Nem szoktunk ajándékozni, megvannak a hivatalos keretek a cégnél, úgymond rendtartás. Amerikai típusú irodában dolgozunk, több, mint harmincan egy légtérben, nem győznénk a sok szülinapot, névnapot. Azért én ezt néha megszegem:)) Karácsony előtt mézeskalács, szülinapomkor, névnapkor saját sütésű keksz, vagy más süti. És van különleges alkalom is, most például egy régi kedves kolléganő nyugdíjba megy. Régóta dolgozunk együtt és nagyon jól megértjük egymást. Külsőre és habitusra nem mondanám meg, hogy elérte a nyugdíjkorhatárt. Készítettem neki egy apróságot. Mindig a korára hivatkozik, ha elfelejt valamit, hát vettem neki egy egyszerű A5 méretű spirálfüzetet és csináltam rá borítót, amitől egyedi lett, ... legyen notesze :)) Írtam az elejébe egy kedves kis idézetet, ezzel lepem meg holnap.

Családi örökség

Azt hiszem többször is leírtam már, hogy nálunk a varrás, a kézimunka és úgy egyáltalán a szöszmötölés, az igény arra, hogy létrehozzunk valamit saját kezűleg, családi örökség. A nagymamám - apukám anyukája csodásan hímez és risel. Engem is tanítgatott és karácsony előtt megláttam egy mintát ami nagyon fellelkesített. Azután rá kellett jönnöm, hogy mennyit felejtettem és sok sok gyakorlásra lesz szükség, hogy elfogadható minőségű hímzés legyen belőle. Addig meg sem merem neki mutatni... :)

Mert minden évben kell egy utolsó

Karácsony előtt készülős, de nem mutatható poszt :) Évekkel ezelőtt megállapodtunk családunk nőtagjaival, hogy egymásnak saját készítésű ajándékokat adunk. Ez lehet lekvár, szörp, édesség, savanyúság, bármi amit a háztartásban össze lehet hozni. Mivel én varrok, hát úgy gondoltam nem a konyhában hozom össze a karácsonyi ajándékot, hanem varrok. Most épp mamuszkát :) Belül puha, gyapjú, kívül pedig színes kötött anyag. A talpuk csúszásgátlós. Sosem csináltam még ilyet, de jó volt készíteni és magamnak is fogok csinálni ilyet, mert kényelmes és meleg. Lesznek még hidegek!

Ha rövid a cipzárod...

told meg egy másikkal:)

Volt jó anyagom és hirtelen kellett egy táska. Volt jó elképzelésem, de nem volt megfelelő kellékem. Az idő szorított. Legyen akkor két cipzár benne. 

Szükségmegoldásból mutatós záródás :)

"Combi" :)

Reméltem, hogy meghozza időben a futár és még a nyaralás előtt meg tudom varrni, hogy kipróbálhassam mennyire működik. Nagyon szép, rugalmas és puha. Nehezen választottam színt, mert a feketét pont ugyanígy fontosnak tartom (és szexinek), de úgy gondoltam, hogy nyáron a világos ruhák, szoknyák alá talán praktikusabb a fehér.

10 cm-re saccoltam a csipke nyúlását és ahogy próbálgattam tényleg annyi lett. Tehát az én comb körméretem 58 cm, biztos ami biztos 47 cm-re szabtam ki, és bár mindenkinek más volt a tapasztalata, én az aljából elvettem két-két centit. Sima 5 mm-es szilikoncsíkot vettem, bízom benne, hogy jól tart majd és megakadályozza, hogy lepöndörödjön a széle. Picit a szilikont meghúzva, cikkcakk öltéssel varrtam a felső szélére. 

A varrást franciavarrás elvén készítettem, mégpedig visszáját összefordítva keskenyen levarrtam, majd a színére fordítva kicsit szélesebben újra végigmentem rajta, hogy az előző varrás széleit befogjam. Biztos ami biztos, cikkcakkal letűztem.

Ilyen lett :) Nagyon tetszik és felvéve, nagyon kényelmes. Kíváncsi leszek, hogy egész nap így fogom-e majd érezni és biciklizés közben hogy viselkedik majd. 

A férjem megkérdezte, hogy hogy hívják ezt a "csipke-izét"? Mondtam neki, hogy "bandeletsz". Ráncolta a homlokát és azt mondta: - Maradjunk a combinál:)) Tehát Combi.

Ilyen felvéve. Ez a szoknya hossz amúgy kicsit necces, mert leülni óvatosan kell, hacsak valaki nem bánja, hogy kivillan a combija:)

Nyári probléma

Szeretnék nyáron szoknyában, nyári ruhában sétálni a forró városban, vagy a Balaton partján, de mint oly sok nőnek, nekem is gondot okoz, hogy harisnya nélkül a melegben a combjaim kidörzsölődnek. Ez azóta van, hogy nem vagyok már 48 kiló - kb 24 éve:) 

Nincs ezen mit takargatni, a gond elég széles körben érinti a nőket, súlyra, korra való tekintet nélkül. Mikor megoldást kerestem a problémára, több lehetőség is a szemem elé került, de legjobban egy itthon is elkészíthető megoldás tetszett. 

Létezik egy Bandelettes nevű, csipkéből varrt pánt, amit akár magunknak is elkészíthetünk. Még nem tudom hogy fog működni, meg tudom-e varrni az én kis egyszerű gépemmel, de megrendeltem a hozzávalókat és alig várom, hogy kipróbálhassam és viselhessem :)

Mit lehet tenni?

Velünk születik a kíváncsiság, vagy tanuljuk? A gyerekkor sajátja, vagy megmarad felnőtt korunkra is? Örömet szerez, vagy veszélyes?

Mitől függ, hogy például szeretjük-e a könyveket? A könyv mindig titok, meglepetések vannak a borítója alatt, élmények, sorsok, mesék. Valamiért képes vagyok órákra leragadni egy-egy könyvesboltban, ha alkalmam és időm van rá és ha csak 10 percem van korán reggel, vagy ebédszünetben rögtön olvasok. Mert érdekel a történet, hajt a kíváncsiság...

Kíváncsivá lehet tenni egy gyereket, hogy kinyissa, megnézze, kipróbálja?