Két hete elvesztettük az egyik legtiszteltebb, legszeretettebb embert a családunkban, apósomat. Már terveztem, hogy ebből a készletből fogunk inni a szülinapomon, és a névnapjára is kinéztem az ajándékot. Sajnos a közös pálinkázásról és sok minden másról is le kell mondanunk, mert ő már nem lehet velünk. Ez a beteg szív, eddig bírta. Nagyon hiányzik és soha el nem múló szeretettel emlegetjük a nevét. Az ő tiszteletére iszunk ezentúl ezekből a gyönyörű poharakból, amiket ő már nem láthat.
Ma kaptam meg postán ezt a különleges készletet, amit egyéni kéréseim alapján
Borbás Irma készített. Érdemes volt várni ezekre a szépségekre, mert ebben a szomorú időszakban képes volt felvidítani, bár most még minden mosolyunk könnyes és az öröm is árnyékos, de mégis hálás szívvel köszönöm Irmának a munkáját és azt, hogy minden alkalommal ha használjuk ezeket a poharakat, tatira emlékezhetünk vele.