Nekem valahogy most van karácsonyi hangulatom. Mostanra nyugodtam le a túlfeszített munka után, lecsengett a vendégeskedés időszaka, a gyerekeim bulizni mentek, halkan megy a tv, én pedig csak elmélkedek itt a gép előtt. Csendes számvetés az idei évről, rövid osztás, szorzás. Mindig nyugodtabbat várunk és valahogy ez nekünk sosem jön össze. Család, munka, tanulás, vállalkozás, hobbi... Ezek mind kitöltik a napjainkat és néha csúcsra kell járatni a problémamegoldó képességünket, vagy fontossági sorrendet felállítva, szelektálni kell.
Idén a férjem megunta a holmijaim kerülgetését és kaptam tőle két polcot. Mivel a hálószobánkban dolgozom kényelmetlen mindig elpakolni, de a rumli meg nagyon idegesítő. Erre most felkerült jó sok minden és megbeszéltük, hogy majd kicsit sűrítjük a polcokat, mert úgy praktikusabb lesz pakolni.
A másik dolog, ami az öröm mellett szomorúság is, hogy a férjem nagymamájától megörököltem egy öreg Singer-t. Nagyon jól működik, bár amire én fogom használni kívánt némi átalakítást. Maga a gép nagyon szép, de ez a lemázolt munkalap oltári ronda. Persze a munkát nem befolyásolja, de azért ha lesz lehetőség ki fogom cseréltetni.
A gépi hímzés tudományát a nagymamámtól kezdtem tanulni, lassan egy éve. A munkahelyem miatt alig jutottam el gyakorolni. De ez valahogy a kezemben van és most már itthon tudok nekiülni és a riselés nevű hímzést művelni. Ebben rengeteg lehetőség van és, mint ahogy a csipkénél is számomra a lényeg a használhatóság. Olyan dolgokat szeretnék készíteni, amik a mai, modern világban is megállják a helyüket:)
Igazán széles a lehetőségek tárháza, mert lehet egyszínű a munka, vagy színes, motívum szerint kalocsai, madeira és még sokféle.
Mostanában azon gondolkodtam, ha megváltozik valamivel kapcsolatban a gondolkodásom, elkezdek olyan emberekkel találkozni akik hasonlóan látják a dolgokat, mint én.Valószínű ennek köszönhetem, hogy ennyien követtek, nézitek meg mit alkottam éppen, vagy mi foglalkoztat. Köszönöm a közös gondolatokat, a hozzászólásokat még akkor is, ha hosszú időn át csak képek vannak, szó kevés. Én ilyen vagyok, szívesebben varrok, mint beszélek, talán ezért született ez a hosszú poszt, kárpótlásul a szűkszavúságomért.
Mindannyiónknak boldog új évet, erős régi kapcsolatokat, új barátokat, egészséget, valóravált terveket kívánok 2013-ra.
