Újévi ajándék

Picike unokaöcsém szülinapi ajándéka, egy foltvarrott takaró. Kicsit elkéstem vele. December 27-én kellett volna átadni a 2. szülinapjára, de nem lettem kész vele. Régóta varrom és megfogadtam, csak akkor ülök vele a géphez, ha képes vagyok csupa pozitív energiával dolgozni rajta. Ehhez idő kellett. A tesóm szerencsére megértette miért volt a késedelem, és ma végre, január 1-én, át tudtam adni. Sok szeretettel, Marcinak :)

A lányomat kértem meg, készítsen egy fotót rólam a kész takaróval.

Gyorsan bontsuk ki :)

 

Húúúdenagy... :D

Munkahelyi ajándék

Nem szoktunk ajándékozni, megvannak a hivatalos keretek a cégnél, úgymond rendtartás. Amerikai típusú irodában dolgozunk, több, mint harmincan egy légtérben, nem győznénk a sok szülinapot, névnapot. Azért én ezt néha megszegem:)) Karácsony előtt mézeskalács, szülinapomkor, névnapkor saját sütésű keksz, vagy más süti. És van különleges alkalom is, most például egy régi kedves kolléganő nyugdíjba megy. Régóta dolgozunk együtt és nagyon jól megértjük egymást. Külsőre és habitusra nem mondanám meg, hogy elérte a nyugdíjkorhatárt. Készítettem neki egy apróságot. Mindig a korára hivatkozik, ha elfelejt valamit, hát vettem neki egy egyszerű A5 méretű spirálfüzetet és csináltam rá borítót, amitől egyedi lett, ... legyen notesze :)) Írtam az elejébe egy kedves kis idézetet, ezzel lepem meg holnap.

Mert minden évben kell egy utolsó

Karácsony előtt készülős, de nem mutatható poszt :) Évekkel ezelőtt megállapodtunk családunk nőtagjaival, hogy egymásnak saját készítésű ajándékokat adunk. Ez lehet lekvár, szörp, édesség, savanyúság, bármi amit a háztartásban össze lehet hozni. Mivel én varrok, hát úgy gondoltam nem a konyhában hozom össze a karácsonyi ajándékot, hanem varrok. Most épp mamuszkát :) Belül puha, gyapjú, kívül pedig színes kötött anyag. A talpuk csúszásgátlós. Sosem csináltam még ilyet, de jó volt készíteni és magamnak is fogok csinálni ilyet, mert kényelmes és meleg. Lesznek még hidegek!

Új tanév

Már csak a kisebbikem iskolás, gimnázimba jár. Nem sok gond van már, hogy mennyi színes ceruza, gyurma és zsírkréta kell az órákra. Ez egyrészt egyszerűbbé teszi a készülődést szeptember elsejére, másrészt sokat elvesz abból az izgalomból amit kiskorukban láttam a lányaimon, mikor csomagoltunk, szortíroztuk a kincseket, barbie-s matricákat ragasztottunk a füzetekre és miután aludni küldtem őket, még legalább két órát töltöttem az öntapadós füzetborítók társaságában.

Felkérést is ritkán kapok ebben a témában, most is csak egyet. Egy tolltartót kért unokájának egy kedves ismerős. A lényeg, hogy rózsaszínes és monogrammos legyen. Az lett:) 

Két rekeszes, cipzáras, hogy minél jobban pakolható legyen.

Kistáska

4 éve varrtam egy ilyet a lányomnak. Igaz, ő az XD-t függőlegesen kérte, most úgy kérték, ahogy írjuk. Aki csetelni szokott, az ismeri és használja is ezt a jelet, ha jó a hangulat, akkor elég sűrűn :) Jelentése: nagyon vicces, halálosan vicces, vagy halálra röhögöm magam :D és ezzel a virágos-pöttyös színkombinációval igyekeztem hűnek maradni a hangulatjel jelentéséhez.

Egy kamaszlánynak kérte névnapjára az anyukája, aki a kolléganőm. Farmernadrágból készült, tehát újrahasznosítottnak számít.

XD

Hosszú, állítható pánt

belső, mágnespatentos zseb

Igen, a téli tüzelőnk is megérkezett, de a képen nem ez a lényeg :)

a másik oldalon osztott zseb van kulcsnak, telefonnak

karabíner

Megfordítva látszik, hogy a hátuljába beleszabtam a farzsebet, bérletnek, zsepinek jó lesz.

És volt öröm, amit ezzel a kicsike táskával szereztem :D

Elkészült

Elkészült a kis takaró, és adtam is meg nem is. Tudom ez némi magyarázatra szorul. Megvarrtam, odaadtuk Kristófnak első neve napja alkalmából és teljes szemtelenséggel megkértem a tesómat, hogy hagyja nálam. Kaptunk a férjemmel egy felkérést a Maci Múzeumtól, hogy állítsuk ki a munkáinkat a nyár végéig és mivel nekem nem sok kész cuccom van, hát sokat dob a minőségen, ha kiállhatok a takaróval a közönség elé. Fájdalomdíjul varrtam még egy kispárna huzatot és egy amőba-babát(:)) is. Kicsit gnóm, de kedves arcot hímeztem neki. Remélem nem lesz rossz hatással a gyerekre:)

Igyekeztem

Sokszor az igyekvésnek is halogatás a vége, pedig vannak fontos dolgok. Például a sapik. Ma befejeztem. Kerestem és találtam itthon egy babát, nem volt könnyű, egy 20 és egy 15 éves lány mellett. A nagyobb sosem volt az a tipikus babázós, a kicsi meg olyan "barbizós" típus, de azért előkerült egy komoly pislogós, cumizós baba. Sajnos lemerült benne az elem, azért vág ilyen fura képet, viszont a nadrágját én varrtam, kb 7 éve. De a sapkák annyira picurkák, hogy erre a méretű babára nem jók, pedig szerettem volna azon bemutatni. Főleg ezek a csomózott sapik aranyosak. Még mindig sajnálom, hogy nem színesek.

Annyira szerencsés vagyok, hogy a lányok simán és egészségesen születtek. Nehéz elképzelni egy ennyire pici kisgyereket és azt a szorongást és aggódást, amit a szülők éreznek.

Segíthetek?

Mindig elkél a segítség. Bármilyen módon. Egy jó szó, egy kedves gesztus, ajándék, vagy pénz formájában. Lehet rászorul a szomszéd, egy rokon, vagy ismerős, de lehet ismeretlen is. Vége hossza nincs a nehéz helyzetbe kerülteknek és vannak problémák, aminek a megoldásához kevés az a segítség, amit nyújtani tudok. Viszont nagyon szerencsés vagyok, mert a gyerekeim és a családom egészséges, sokat dolgozunk, tanulunk és ezeket a dolgokat mindig észben tartom, ha hallok róla, hogy mások bajba kerültek, ez a gondolat motiváljon.

Zsuzsa felhívása, hogy varrjunk koraszülötteknek sapkát és előkét, pont olyasmi, amit bármikor fel tudok ajánlani. Mindenem van hozzá és igazi segítség, nem valami feneketlen kútba öntögetett támogatás. Sajnos itt Szolnokon nem kaptam csak fehér pamutot, pedig szerettem volna színes, vidám holmikat varrni, de legalább ezek mosásnál nem fognak.