Míg hímeztem eszembe jutott egy régi sztori. 8-9 éves lehettem és kitaláltam - mivel a családban többen kézimunkáztak -, hogy én is hímezni szeretnék. Anyukám és a nagynéném nagy buzgalommal láttak neki a tanításomnak, örültek az érdeklődésnek. Nagyobb X-eket rajzoltak egy darab fehér vászonra, hogy azon gyakoroljak. Annyira szerettem volna szépen csinálni, pontosan öltögetni. Szorítottam a tűt a nagy koncentrációban, izzadt a kezem rendesen. Lassan haladtam, sokat bontottam. Másnap a néném elképedve mondta anyának: - Te még ilyet nem láttam, berozsdásodott a tű a gyerek kezében!
5 megjegyzés:
Nagyon szépek! A családi sztori meg szívet melengető :-)))
:))))))
Most már biztos nem rozsdásodik be...
Ha én így tudnék, keresztszemest hímezni, de azt hiszem az én kezemben is berozsdásodna a tű.
Örülök, hogy kedvet kaptál a keresztszemezéshez! Sikeresebb vagy benne, mint én a frivolitásban (még mindíg él az elhatározás, hogy megtanulom egyszer...)Biscornu lesz belőle?
Györgyi
köszönöm:) még nem tudom mi lesz belőle. aki ért hozzá az biztosan rögtön kiszúrja, hogy a szálak sorrendje összevissza van:)
Megjegyzés küldése